Az 1771 és 1778 között épült gernyeszegi Teleki-kastély az erdélyi barokk egyik legjellegzetesebb alkotása, barokk stílusú parkkal, amelyet mitológiai alakokat ábrázoló szobrocskák díszítenek. U alakban épült, kiemelkedő központi szárnnyal, amelynek földszintjén a portálé és a díszlépcső kapott helyet. A mai kastély elődjét, a középkori erődített várkastélyt – amelyre egy 1477-es oklevél „Castellani castelli Gorneşti” néven hivatkozott – Erdélyi István parancsára építették 1462 és 1465 között. Mátyás király egy 1478-as királyi oklevélben kastélynak nevezi az épületet. Erdélyi István kastélyát 1685-ben Teleki Mihály kancellár szerzi meg. 1772 és 1782 között Teleki József és fia, Teleki László gróf lebontatja a kastélyt, és a ma is látható formájában építteti újjá.
A Teleki név mind Erdély, mind Magyarország történelmében meghatározó, hiszen ez az arisztokrata család az évszázadok során tevékenyen részt vett a politikai-közigazgatási és a kulturális életben egyaránt. 1685-ben Teleki Mihály (1634–1690) a Szent Római Birodalom grófja lett, a címet I. Lipót császártól kapta.
1686 és 1687 között Teleki több átalakítást végeztet gernyeszegi kastélyán: új szárnyat emeltet, megmagasíttatja és erdélyi reneszánsz stílusú faragott kővel díszítteti a tornyokat. Emlékirataiban virágos- és veteményeskertjeiről is megemlékezik. Teleki Mihály 1690-ben esik el a zernyesti csatában, a gernyeszegi birtok története pedig a következő nemzedékre, legkisebb fiának, Teleki Sándor grófnak a családjára száll.
Teleki József folytatja az apja, Sándor fia László által megkezdett munkálatokat a gernyeszegi birtokon. A palota építésével párhuzamosan a gróf 1789 és 1792 között a régi védőárok és a palota közötti területen francia kertet alakít ki, amely igencsak eltért a korabeli nyugat-magyarországi barokk kertektől: virágparterjeit a magyar néprajz művészeti motívumai ihlették. 1790-ben felépül az üvegház, a „Nagy virágház” is. Amikor Teleki József 1796-ban sziráki kastélyában meghal, a gernyeszegi rezidencián megkezdett munkálatok már befejeződtek: a barokk palota teljes egészében állt, és gyönyörű francia kert vette körül.
A család legismertebb tagja azonban Teleki Sámuel gróf (1739–1822), 1769-től Erdély bécsi kancellárja és a marosvásárhelyi Teleki Téka alapítója. Teleki Sámuel gróf a család második kastélyának, a sáromberki Teleki-kastélynak az udvarában van eltemetve.
Az „Erdély legszebb kastélyaként” és a „Maros kincseként” emlegetett gernyeszegi Teleki-kastély 17 km-re fekszik Marosvásárhelytől, és az úgynevezett Grassalkovich-stílusban épült, amely Budapesten igen elterjedt volt. A salzburgi Andreas Mayerhoffer építész tervezte, aki a gödöllői és péceli kastélyokat is jegyzi, ezekhez hasonlít a Teleki-kastély is, amely közvetlenül a Maros folyó közelében, lenyűgöző dendrológiai park ölelésében áll. A kastély udvarán a gesztenyefák, kőrisek, akácok, tölgyek és diófák korban vetekednek az allegorikus szobrokkal, valamint Mirabeau márki és XVI. Lajos király mellszobraival.
A második világháború végén az épületet kifosztották, a könyvtárat elpusztították (a könyvek egy részét megmentették, ezeket a marosvásárhelyi Teleki Tékában és az Aradi Múzeumban őrzik). 1949-ben az együttest államosították, majd 1956-ban, egy tuberkulózis-járványt követően gyermek-TBC-preventóriummá alakították. 1961 és 1962 között az épületet felújították, hogy megfeleljen az új funkciónak.
Az együttest 2006-ban szolgáltatták vissza, és 2011-ben került ténylegesen a Teleki család leszármazottainak birtokába. Jelenleg a palota és a park helyreállítását, valamint turisztikai körforgásba való bekapcsolását tervezik. Évente egyszer fiatal önkéntesekből álló csapat (köztük történészek és tájépítészek) megszervezi a „Kastély napját”, tematikus kiállításokkal és ingyenes magyar és román nyelvű vezetéssel. Eddig két ilyen rendezvényre került sor, 2011 novemberében és 2012 júliusában.
Forrás: https://historia.ro/sectiune/travel/castelul-teleki-din-gornesti-o-alta-comoara-580716.html
