A kastély
A Teleki család Erdély egyik legjelentősebb nemesi családja volt, amely évszázadokon át meghatározó szerepet töltött be a régió kulturális és politikai életében. A gernyeszegi birtok a 17. században, Teleki Mihály kancellár — az Erdélyi Fejedelemség egyik legbefolyásosabb államférfija — révén került a család tulajdonába.
A ma látható barokk kastély 1772 és 1803 között épült, egy korábbi reneszánsz erődítmény helyén. Az építkezést gróf Teleki László rendelte meg, a tervező pedig a salzburgi születésű Andreas Mayerhoffer volt — a gödöllői Grassalkovich-kastély építésze —, Grassalkovich-stílusban. Az építkezés a család három nemzedékén át tartott. Az elegáns, U alaprajzú rezidencia híres az 52 szobájáról és 365 ablakáról, amelyek az év napjait jelképezik; központi pavilonját a díszterem fölé emelkedő kupola koronázza.
Az 1949-ben államosított, majd évtizedeken át szanatóriumként használt kastélyt 2011-ben kapta vissza a Teleki család. A közel három év alatt elvégzett átfogó felújítás nagyrészt visszaadta eredeti szépségét. Ma a kastély múzeumként, kulturális központként és közösségi térként éled újjá, összekapcsolva a múlt örökségét a jelen élményeivel.
A múzeum
A múzeum korhűen berendezett helyiségeken és gondosan összeállított tárlatokon keresztül vezeti be a látogatókat a kastély egykori világába. Itt megismerhető a Teleki család története, mindennapjai és kulturális öröksége — egy olyan famíliáé, amely államférfiakat, tudósokat és a művészetek pártfogóit adta Erdélynek, köztük Teleki Sámuel kancellárt, a marosvásárhelyi Teleki Téka alapítóját.
A gyűjtés hagyománya Gernyeszegen régre nyúlik vissza: a 20. század elején gróf Teleki Domokos a kastély folyosóin rendezte be annak egyik első múzeumi kiállítását. Ezt a szellemiséget folytatva a mai kiállítások történeti tárgyakat, dokumentumokat és vizuális anyagokat mutatnak be, amelyeket digitális és interaktív tartalmak egészítenek ki, közelebb hozva a kastély történetét a mai közönséghez.
A múzeum vezetett túra keretében is bejárható.
A kastélykert
A kastélyt körülvevő történeti park önmagában is természeti és kulturális kincs. Kezdetben francia kertként alakították ki, később angolparkká formálták; évszázados fáival, csendes tavával és gondosan megtervezett sétaútjaival nyugodt környezetet kínál, néhány lépésnyire a monumentális homlokzattól.
A fák között homokkő szobrok állnak, amelyeket gróf Teleki Domokos hozatott Budapestről a 20. század elején: az antik istenségek — például Junó, Neptunusz, Venus és Bacchus — alakjai, valamint a francia forradalom ihlette szatirikus figurák. Ma a park a séták, a kikapcsolódás és a fotózás kedvelt helyszíne egyaránt.
